Közismert tény, hogy milyen marha kedvesek az ausztrálok. Ritka eset, mikor nem elegyedek szóba valakival bevásárlás közben, vagy akár egy buszmegálóban. OP mondta mindig, hogy ezért sokkal könnyebb itt eladónak vagy pincérnek lenni, mert mindenki jókedvű és sokkal kisebb az esélye annak, hogy csupán rosszindulatból belédkössenek. Magyar fejjel nem könnyű ezt megszokni, még mindig lenyűgöz, mikor valami ilyesmi történik:
Az imént az épület előtt rontottam a tüdőmet, mikor a sarki 7/11 (éjjel-nappali hálózat) egyik rém barátságos eladója odajött hozzám és elújságolta, hogy eladta az üzletet (nem is tudtam, hogy az ővé). Kezett ráztunk és csak ennyit mondott: thank you for your business.
Mondanom sem kell, hogy nem ott végeztem a napi bevásárlást, soha nem költöttem többet heti 30 dollárnál, és nagy valószínűséggel soha nem is fogunk többet találkozni. Mégis úgy érezte, hogy tartozik ezzel a gesztussal és ezzel újfent igazolta, miért költöztem ide.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése